Unveiling public service interpreting in Hungary: insights from NGO perspectives

Agnes Horvath; Réka Rebeka  Gabányi

doi:10.37536/FITISPos-IJ.2025.12.1.408

Autores/as

Agnes Horvath Semmelweis University https://orcid.org/0000-0001-7717-0778
Réka Rebeka Gabányi ELTE Eötvös Loránd University; Semmelweis University, Hungary https://orcid.org/0009-0004-7857-3471

DOI:

https://doi.org/10.37536/FITISPos-IJ.2025.12.1.408

Palabras clave:

Public service interpreting, Language assistance, Non-governmental organization, Hungary

Resumen

A la vista de los numerosos retos a los que se enfrentan los inmigrantes y refugiados, los intérpretes y traductores de los servicios públicos desempeñan un papel fundamental a la hora de facilitar su acceso a los derechos, la información esencial y los servicios. Este estudio examina el panorama de los intérpretes y traductores de los servicios públicos (ISP) en Hungría, donde, a falta de ISP oficiales, los refugiados y migrantes están presentes y necesitan asistencia lingüística. La investigación se centra en las prácticas de las organizaciones no gubernamentales (ONG), reconociendo su importante contribución a la hora de ayudar a los inmigrantes a hacer valer sus derechos y sortear las dificultades de la administración húngara. Mediante entrevistas semiestructuradas, la investigación sondea exhaustivamente a seis ONG para explorar las cualificaciones, conocimientos lingüísticos y deberes de los intérpretes con los que colaboran. Además, investiga los documentos vitales en el contexto de las ONG, si están disponibles en lenguas extranjeras, e identifica a los responsables de las traducciones. Más allá de estos aspectos, la investigación amplía su estudio para incluir las perspectivas de las ONG sobre los límites lingüísticos en la atención sanitaria, tratando de comprender la forma en que los no hablantes de húngaro acceden a los servicios sanitarios. Al examinar estas dimensiones, los resultados pretenden aportar valiosas ideas y servir de paso fundacional hacia la mejora de los servicios lingüísticos en Hungría.

Descargas

Los datos de descargas todavía no están disponibles.

Citas

Bakti, M., & Szabó, Cs. (2022). Tolmácsoláskutatás a tolmácsolásoktatás szolgálatában. Fordítástudomány, 24(1), 5–16. https://doi.org/10.35924/fordtud.24.1.1

Beták, P. (2022). A tolmács esete a szóval, avagy „x nyelve van, mégis megbotlik.” In Porta Lingua, 2022(1), 95–100. https://doi.org/10.48040/PL.2022.1.9

Creeze, I. H. M. (2021). Non-language-specific health interpreter education: Challenges and solutions. In R. Moratto & D. Li (Eds.), Global insights into public service interpreting: Theory, practice and training (pp. 185–201). Routledge. https://doi.org/10.4324/9781003197027

Dörnyei, Z. (2007). Research methods in applied linguistics. Oxford: Oxford University Press.

Gellér, B. J. (Ed.). (2012). Harmadik országbeli állampolgárok hozzáférése az egészségügyi ellátórendszerhez. Budapest: Tullius.

Gödri, I. (2019). International migration. In J. Monostori, P. Őri, & Zs. Spéder (Eds.), Demographic portrait of Hungary 2018 (pp. 237–271). HDRI.

Gray Meral, A., & Kumar, C. (2025). Public narratives and attitudes towards refugees and other migrants: Hungary country profile. ODI Europe.

Hale, S. B. (2015). Community interpreting. In F. Pöchhacker (Ed.), Routledge encyclopedia of interpreting studies (pp. 65–69).

Horváth, Á. (2022). Patient safety communication in translation: A corpus-based genre analysis of the Hungarian-English translation of informed consent forms. (Doctoral dissertation). Budapest: Translation Studies Doctoral Program, Doctoral School of Linguistics, Faculty of Humanities, Eötvös Loránd University. https://doi.org/10.15476/ELTE.2022.208

Horváth, Á. (2023a). Betegbiztonság és hatékony kommunikáció multikulturális és többnyelvű egészségügyi intézményekben: Nemzetközi jó gyakorlatok hazai adaptálásának lehetőségei. Egészségügyi Kommunikáció, Alkalmazott Nyelvtudomány, 1, 5–34. https://doi.org/10.18460/ANY.K.2023.1.001

Horváth, Á. (2023b). Translations for patient safety communication: Vital documents in the Hungarian health sector. Stridon: Journal of Studies in Translation and Interpreting, 3(1), 5–27. https://doi.org/10.4312/stridon.3.1.5-27

Horváth, I. (2015). Bevezetés a tolmácsolás pszichológiájába. Budapest: ELTE Eötvös.

Horváth, I. (Ed.). (2017). Tolmácsolás a bíróságon: Esettanulmányok a bírósági tolmács gyakorlatából. Budapest: OFFI.

Horváth, I., & Szendi, E. (2017). Egészségügyi tolmácsolás a Sziget Fesztiválon. Fordítástudomány, 19(1), 21–44.

Jancsi, B. (2003). A közösségi tolmácsolás. Tudásmenedzsment, 4(1), 76–84. https://adoc.tips/a-kzssegi-tolmacsolas.html

Lázaro-Gutiérrez, R., & Tejero-González. (2022). Challenging ideologies and fostering intercultural competence: The discourses of healthcare staff about linguistic and cultural barriers, interpreters, and mediators. In J. M. Määttä & M. Hall (Eds.), Mapping ideology in discourse studies (pp. 225–247). Berlin, Boston: De Gruyter Mouton. https://doi.org/10.1515/9781501513602

Seresi, M., Robin, E., & Eszenyi, R. (Eds.). (2023). Nyelvi közvetítés fegyveres konfliktusokban és egyéb válsághelyzetekben. Budapest: OFFI. https://doi.org/10.21862/nyelvkozvetitesvalsag

Spitzberg, B. H. (1997). A model of intercultural communication competence. In L. A. Samovar & R. E. Porter (Eds.), Intercultural communication: A reader (8th ed., pp. 379–391). Belmont, CA: Wadsworth.

Szabari, K. (2005). A tolmácsolás fajtái. In R. Gulyás, É. Kelemen, N. Papp, & K. Szabari (Eds.), Amit a tolmácsolásról tudni kell (pp. 15−22). Budapest: Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete.

Tóth, G. (2017). Polgári peres eljárás tolmácsolási eseményének olasz–magyar terminológiai vizsgálata. In I. Horváth (Ed.), Tolmácsolás a bíróságon: Esettanulmányok a bírósági tolmács gyakorlatából (pp. 41–74). Budapest: OFFI.

Tužinská, H. (2011). Kommunikáció külföldiekkel: A tolmácsolás jelentősége. A visegrádi országokban (Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia) és Ukrajnában alkalmazott gyakorlat összehasonlítása. Bratislava: Human Rights League.

Valero-Garcés, C. (2007). Challenges in multilingual societies: The myth of the invisible interpreter and translator. Across Languages and Cultures, 8(1), 81–101. https://doi.org/10.1556/Acr.8.2007.1.5

Valóczi, M. (2010). A tolmácsoláshoz szükséges képességek és a tolmács-személyiség alakulása napjainkban: Képességfejlesztés a tolmácsolás-gyakorlat órán. In P. Majoros (Ed.), Merre tovább? Gazdaság és társadalom realitás és esély (pp. 28–34). Budapest: Budapesti Gazdasági Főiskola.

Wadensjö, C. (2009). Community interpreting. In M. Baker & G. Saldanha (Eds.), Routledge encyclopedia of translation studies (2nd ed., pp. 40–48). Routledge.

Online Sources

EU Charter of Fundamental Rights. (n.d.). Article 21 non-discrimination. Retrieved January 19, 2024, from https://fra.europa.eu/en/eu-charter/article/21-non-discrimination#national-constitutional-law

KSH Hungarian Central Statistical Office. (2023a). Foreign citizens residing in Hungary, by country of citizenship and sex. Retrieved January 19, 2024, from https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0023.html

KSH Hungarian Central Statistical Office. (2023b). Population by age and sex. Retrieved January 19, 2024, from https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0003.html

SINOSZ Hungarian Association of the Deaf and Hard of Hearing. Act CXXV of 2009 on Hungarian sign language and the use of Hungarian sign language. Retrieved January 19, 2024, from https://sinosz.hu/sign-language/

The Fundamental Law of Hungary. https://www.parlament.hu/documents/125505/138409/Fundamental+law/73811993-c377-428d-9808-ee03d6fb8178