Unveiling public service interpreting in Hungary: insights from NGO perspectives

Agnes Horvath; Réka Rebeka  Gabányi

doi:10.37536/FITISPos-IJ.2025.12.1.408

Authors

Agnes Horvath Semmelweis University https://orcid.org/0000-0001-7717-0778
Réka Rebeka Gabányi ELTE Eötvös Loránd University; Semmelweis University, Hungary https://orcid.org/0009-0004-7857-3471

DOI:

https://doi.org/10.37536/FITISPos-IJ.2025.12.1.408

Keywords:

Public service interpreting, Language assistance, Non-governmental organization, Hungary

Abstract

In the face of challenges confronting migrants and refugees, public service interpreters and translators play a vital role in facilitating their access to rights, essential information, and services. This study examines the landscape of public service interpreters and translators (PSITs) in Hungary, where, despite the absence of official PSITs, refugees and migrants are present and require language assistance. The research’s focus is restricted to the practices of non-governmental organizations (NGOs), recognizing their valuable role in helping migrants assert their rights and navigate the complexities of the Hungarian administration. Through semi-structured interviews, the research extensively surveys six NGOs to explore the qualifications, language skills, and duties of the interpreters they collaborate with. Additionally, it investigates the vital documents within the NGO context, whether they are available in foreign languages, and identifying those responsible for translations. Beyond these aspects, the research extends its inquiry to include the perspectives of NGOs on language boundaries in health care, seeking to understand the way non-Hungarian speakers access health services. By examining these dimensions, the findings also aim to contribute valuable insights and serve as a foundational step toward enhancing language services in Hungary.

Downloads

Download data is not yet available.

References

Bakti, M., & Szabó, Cs. (2022). Tolmácsoláskutatás a tolmácsolásoktatás szolgálatában. Fordítástudomány, 24(1), 5–16. https://doi.org/10.35924/fordtud.24.1.1

Beták, P. (2022). A tolmács esete a szóval, avagy „x nyelve van, mégis megbotlik.” In Porta Lingua, 2022(1), 95–100. https://doi.org/10.48040/PL.2022.1.9

Creeze, I. H. M. (2021). Non-language-specific health interpreter education: Challenges and solutions. In R. Moratto & D. Li (Eds.), Global insights into public service interpreting: Theory, practice and training (pp. 185–201). Routledge. https://doi.org/10.4324/9781003197027

Dörnyei, Z. (2007). Research methods in applied linguistics. Oxford: Oxford University Press.

Gellér, B. J. (Ed.). (2012). Harmadik országbeli állampolgárok hozzáférése az egészségügyi ellátórendszerhez. Budapest: Tullius.

Gödri, I. (2019). International migration. In J. Monostori, P. Őri, & Zs. Spéder (Eds.), Demographic portrait of Hungary 2018 (pp. 237–271). HDRI.

Gray Meral, A., & Kumar, C. (2025). Public narratives and attitudes towards refugees and other migrants: Hungary country profile. ODI Europe.

Hale, S. B. (2015). Community interpreting. In F. Pöchhacker (Ed.), Routledge encyclopedia of interpreting studies (pp. 65–69).

Horváth, Á. (2022). Patient safety communication in translation: A corpus-based genre analysis of the Hungarian-English translation of informed consent forms. (Doctoral dissertation). Budapest: Translation Studies Doctoral Program, Doctoral School of Linguistics, Faculty of Humanities, Eötvös Loránd University. https://doi.org/10.15476/ELTE.2022.208

Horváth, Á. (2023a). Betegbiztonság és hatékony kommunikáció multikulturális és többnyelvű egészségügyi intézményekben: Nemzetközi jó gyakorlatok hazai adaptálásának lehetőségei. Egészségügyi Kommunikáció, Alkalmazott Nyelvtudomány, 1, 5–34. https://doi.org/10.18460/ANY.K.2023.1.001

Horváth, Á. (2023b). Translations for patient safety communication: Vital documents in the Hungarian health sector. Stridon: Journal of Studies in Translation and Interpreting, 3(1), 5–27. https://doi.org/10.4312/stridon.3.1.5-27

Horváth, I. (2015). Bevezetés a tolmácsolás pszichológiájába. Budapest: ELTE Eötvös.

Horváth, I. (Ed.). (2017). Tolmácsolás a bíróságon: Esettanulmányok a bírósági tolmács gyakorlatából. Budapest: OFFI.

Horváth, I., & Szendi, E. (2017). Egészségügyi tolmácsolás a Sziget Fesztiválon. Fordítástudomány, 19(1), 21–44.

Jancsi, B. (2003). A közösségi tolmácsolás. Tudásmenedzsment, 4(1), 76–84. https://adoc.tips/a-kzssegi-tolmacsolas.html

Lázaro-Gutiérrez, R., & Tejero-González. (2022). Challenging ideologies and fostering intercultural competence: The discourses of healthcare staff about linguistic and cultural barriers, interpreters, and mediators. In J. M. Määttä & M. Hall (Eds.), Mapping ideology in discourse studies (pp. 225–247). Berlin, Boston: De Gruyter Mouton. https://doi.org/10.1515/9781501513602

Seresi, M., Robin, E., & Eszenyi, R. (Eds.). (2023). Nyelvi közvetítés fegyveres konfliktusokban és egyéb válsághelyzetekben. Budapest: OFFI. https://doi.org/10.21862/nyelvkozvetitesvalsag

Spitzberg, B. H. (1997). A model of intercultural communication competence. In L. A. Samovar & R. E. Porter (Eds.), Intercultural communication: A reader (8th ed., pp. 379–391). Belmont, CA: Wadsworth.

Szabari, K. (2005). A tolmácsolás fajtái. In R. Gulyás, É. Kelemen, N. Papp, & K. Szabari (Eds.), Amit a tolmácsolásról tudni kell (pp. 15−22). Budapest: Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete.

Tóth, G. (2017). Polgári peres eljárás tolmácsolási eseményének olasz–magyar terminológiai vizsgálata. In I. Horváth (Ed.), Tolmácsolás a bíróságon: Esettanulmányok a bírósági tolmács gyakorlatából (pp. 41–74). Budapest: OFFI.

Tužinská, H. (2011). Kommunikáció külföldiekkel: A tolmácsolás jelentősége. A visegrádi országokban (Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia) és Ukrajnában alkalmazott gyakorlat összehasonlítása. Bratislava: Human Rights League.

Valero-Garcés, C. (2007). Challenges in multilingual societies: The myth of the invisible interpreter and translator. Across Languages and Cultures, 8(1), 81–101. https://doi.org/10.1556/Acr.8.2007.1.5

Valóczi, M. (2010). A tolmácsoláshoz szükséges képességek és a tolmács-személyiség alakulása napjainkban: Képességfejlesztés a tolmácsolás-gyakorlat órán. In P. Majoros (Ed.), Merre tovább? Gazdaság és társadalom realitás és esély (pp. 28–34). Budapest: Budapesti Gazdasági Főiskola.

Wadensjö, C. (2009). Community interpreting. In M. Baker & G. Saldanha (Eds.), Routledge encyclopedia of translation studies (2nd ed., pp. 40–48). Routledge.

Online Sources

EU Charter of Fundamental Rights. (n.d.). Article 21 non-discrimination. Retrieved January 19, 2024, from https://fra.europa.eu/en/eu-charter/article/21-non-discrimination#national-constitutional-law

KSH Hungarian Central Statistical Office. (2023a). Foreign citizens residing in Hungary, by country of citizenship and sex. Retrieved January 19, 2024, from https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0023.html

KSH Hungarian Central Statistical Office. (2023b). Population by age and sex. Retrieved January 19, 2024, from https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0003.html

SINOSZ Hungarian Association of the Deaf and Hard of Hearing. Act CXXV of 2009 on Hungarian sign language and the use of Hungarian sign language. Retrieved January 19, 2024, from https://sinosz.hu/sign-language/

The Fundamental Law of Hungary. https://www.parlament.hu/documents/125505/138409/Fundamental+law/73811993-c377-428d-9808-ee03d6fb8178